Vér, garbó és jóga

Van még valami, amit ne tudnánk a legnagyobb üzleti gurukról, mint Steve Jobs, Bill Gates vagy Richard Branson? Az ő sztorijuk ezer és egyszer el lett már mesélve, így ezekből a történetekből nehéz lenne bármi újat kipréselni. Mi lenne, ha ezúttal a híresek helyett inkább a hírhedtebbekre fókuszálnánk, olyan szélhámosokra, akik látványosan felemelkedtek, majd elbuktak. Egy dolog közös bennük, mindannyian rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyeken keresztül sikereket érhettek el az üzleti életben (nyilván még a bukásuk előtt). Ez a cikk a modern történelem két nagy csalóját, Elizabeth Holmes-t és Bikram Choudhury-t mutatja be, valamint megvitatja az üzleti tanulságokat, amiket az ő példáikon keresztül tanulhatunk.

A fekete garbós lány

Elizabeth Holmes neve talán nem hangzik ismerősnek, pedig ő a Szilícium-völgy egyik leghírhedtebb személye. Az ő története ugyanúgy kezdődött, mint a Szilícium-völgy legünnepelt sztárjainak, egy briliáns elme otthagyja az egyetemet, hogy egy forradalmi tech-céget építsen. Bill Gates a Harvard-ot hagyta ott, hogy a Microsoft-ra fókuszáljon, míg Zuckerberg pár évtizeddel később tette meg ugyanezt, amint a Facebook szárnyalni kezdett. Holmes a Stanford egyetem biotechnológiai tanulmányait hagyta maga mögött, hogy a Theranos-ra figyelhessen. A Theranos cég neve a “terápia” és a “diagnózis” szavak egyvelegéből származik, melynek célja a kezdetektől a vértesztelés radikális megújítása volt.

A vértesztekkel általánosan az a probléma, hogy az elvégzésükhöz az ideálisnál több vérre van szükség. Mindez a költségnövekedés mellet azt eredményezi, hogy az emberek kevésbé hajlandóak a vérvétellel járó orvosi vizsgálatoknak alávetni magukat. Így amikor a Theranos a nagy ígéreteivel színre lépett, miszerint átfogó vérteszteket tudnak végezni az általános vérmennyiség század-, ezredrésze alapján, túl szépnek tűnt minden, hogy igaz legyen. A Theranos azt állította, hogy az eddig megszokott több ampullás vérmennyiség helyett egy apró újbökésnyi vérrel elegendő mennyiséget nyernek a tesztek elvégzéséhez. Ennek okán a Theranos áldást jelenthetne mindenki számára. A páciensek kevesebb fájdalmat éreznének, kevesebb vért vesztenének, hajlandóbbak lennének a vérvizsgálatokra, míg eközben a vértesztek költségei lecsökkennének az ellátási lánc egészében. A Theranos ígérete szerint a barbár folyamat jóval humánusabbá és modernebbé változna.

Vérátömlesztés

Természetesen mindenki részese akart lenni az új technológiának. A Theranos megalapítása után nyolc hónapra Holmes több mint 6 millió dollárt jegyzett befektetésben, valamint 6 éven belül 96 millió dollárt gyűjtött kockázati tőkeként.  A Theranos sikerének egyik kulcsát az jelentette, hogy Holmes képes volt sztárokkal teletűzdelt vezetést kialakítani, mely magában foglalta George P. Schulz és Henry Kissinger exállamtitkárokat is. Még maga Bill Clinton is támogatását fejezte ki a cég felé. A befektetők közé tartozott Rupert Murdoch, a Walton család (a Walmart alapítói), és Carlos Slim is (a világ leggazdagabb embere 2010 és 2013 között). 2014-ben Holmes szerződést kötött a Walgreen’s vállalattal (egy hatalmas FMCG / farma hálózat az USA-ban több mint 9,500 üzlettel). Címlapra került olyan neves magazinokon, mint a Fortune, Forbes, T: The New York Times Style Magazine, és az Inc. Holmes-t ezen felül még a legfiatalabb önerőből milliárdossá lett nőnek is jelölték, miután a Theranos értéke elérte a 9 milliárd dollárt és melyben Holmes tulajdona kb. 50% volt. Úgy tűnt mintha a Theranos-nak mindene meglett volna: pénz, képzett vezetőség, egy briliáns ügyvezető a fedélzeten, de akkor mi csúszhatott félre?

Csak egy valami hiányzott: a működő technológia. 2015-re a Theranos több mint 800 dolgozóval rendelkezett, 400 millió dollár értékben fektettek a cégbe, és több mint 240 különböző tesztet kínáltak a szifilisztől a rákig. Azonban a forradalmi technológia, az egész vállalat alapja csak kb. 15 teszt alkalmával lett használva. Valójában a Theramos a tesztek többségét tradicionális eszközökkel állította elő, melyeket a Siemens-től vásárolt. Még a szabályozási jóváhagyásra irányuló kísérletekhez is ezeket a beszerzett eszközöket használták a saját technológia helyett. Egy szó, mint száz, hazudtak, mint a vízfolyás.  A Theranos több dolgozója azonban hiteles úton szerette volna megváltani a világot, törvénysértés nélkül, így panaszt nyújtottak be a hatóságoknál, többen pedig a sajtó elé álltak. Amikor 2015 októberében a Wall Street Journal megjelenített egy tényfeltáró cikket, az Elizabeth Holmes által épített kártyavár elkezdett összedőlni. A cég lassan, de biztosan kezdett szétesni és a két ügyvezető (Holmes, valamint Ramesh Balwani) mára befektetők, orvosok és betegek elleni csalás vádjával 20 éves börtönbüntetéssel néz szembe.

Véres tanulságok

Holmes azért volt képes ekkora tőkét összegyűjteni, valamint ilyen kaliberű vezetőséget maga mellé állítani, mert kivételes meggyőzőkészsége volt, mely főként a kényesen felépített imázsából fakadt. Először is, a nőnemű dolgozók drasztikusan ki vannak szorítva a Szilikon-völgyből, főleg vezetői szinten. Ez a tény még inkább kiemelte az ő történetét, valamint tette az imázsát életszerűbbé. A megjelenését erősítve a Szilikon-völgyre jellemző kapucnis, térdnadrágos, papucsos kombináció helyett ő inkább Steve Jobs-hoz hasonlóan öltözködött, garbót viselt minden egyes alkalommal. Bár ez klisésnek is tűnhet, ő a hatásgyakorlásért viselt garbót, hiszen ezen keresztül bárkinél elérte, hogy a figyelem kizárólag az arcára összpontosuljon. Néha szeretjük azt hinni, hogy ezek a dolgok nem számítanak, pedig mégis… Holmes-nak hatalmas világoskék szemei vannak. A garbó egy tökéletes húzás volt, hiszen több üzleti körben a nők, köztük a fiatal nők még inkább, nem kapják meg azt a tiszteletet, amit érdemelnek. Mivel környezete figyelmét az egyik legvonzóbb tulajdonságára irányította, megnyerte magának azt a tiszteletet, amit alapesetben nem biztos, hogy megkapott volna.  Bár mindezt a családtagjai vitatják, a korábbi dolgozók állítása szerint a nyilvános szereplések alkalmával a természetes hangját jóval mélyebbre változtatta, aminek alapesetben oktávokkal magasabbnak kellett volna lennie. Igaz, a személyes befolyását csalásra használta, de azt tette, amit minden okos CEO tenne. Felhasználta a legjobb tulajdonságait annak érdekében, hogy a cége számára minél jobb pozíciót harcoljon ki.

Önmegvalósító cégtulajdonosok

Megkértem a kutatóinkat, hogy járjanak utána Elizabeth Holmes RISE alapú személyiség összetételére az interjúi, döntéshozatali mechanizmusai, online megjelenésén keresztül, és kiderült, hogy egyértelműen az Önmegvalósító kategóriába tartozik. Emellett éppen abba a “diplomata” generációba, melynek erős kötődése van az Önmegvalósító személyiségtípus irányához. Ez a tény valahogy sejthetővé is teszi a Theranos-hoz köthető meteor szerű felemelkedését és katasztrofális bukását. Az Önmegvalósítók döntéshozatala a változásból, egyediségből és a figyelem iránti vágyból ered. Miután másodévesként kikerült az egyetemről Holmes úgy kezdte a Theranos-t, hogy gyakorlatilag sem mérnöki, sem orvosi képzettsége nem volt, viszont már egy határozott elképzeléssel rendelkezett a későbbi vállalat mögötti technológiáról. Ez egy olyan egyedi áttörés volt, amely rendkívüli nemzetközi figyelmet eredményez számára. Alább található pár, a honlapunkról idézett jellemző az Önmegvalósító személyiségtípusról:

  • Az újdonság kedvéért hatalmas kockázatot vállalnak.
  • Alapvetően egy meggyőző személyiségtípus.
  • A kreativitásban és az innovációban az Önmegvalósító egyének felülmúlják az összes többi személyiségtípust… ezek az újítások valóban lehetnek praktikusak, de teljesen erőltetettek is.
  • Vezetőként nagyon jól el tudják adni magukat.
  • A figyelem középpontjába kerülési vágyat csak magas intelligencia kontrollálhatja, de még az sem garancia a nehézségek elkerüléséhez. Az Önmegvalósító ragyog az eseményeken, konferenciákon, bálokon és fogadásokon, ez az ő világuk.

Ismerősen hangzik? Elizabeth Holmes több okból is az Önmegvalósító cégtulajdonosok kétlábon járó megtestesítője volt. Kivételesen jól adta el magát és a cégét, prominens üzleti lapok borítóit árasztotta el, összerakott egy kimagasló vezetőséget, és milliárdosokat győzött meg arról, hogy az ő cégébe fektessenek. A Professzionalisták nélkülözhetetlenek az Önmegvalósító cégtulajdonosok számára, hiszen amíg az Önmegvalósító elviszi a show-t, a Professzionalista elintézi a részleteket a színfalak mögött. A Theranos esetében sokan próbálkoztak, de a mögöttes technológia soha nem készült el. Úgy tűnik, hogy sokan a Theranos-nál valóban hittek abban, hogy elegendő egérúttal célba érhetnek, de végül a pénz és az idő is kifogyott alóluk. Ha Holmes alacsonyabbra tette volna a lécet, sokkal kevésbé figyeltek volna rá, de valószínűleg lehetősége lett volna életképes technológiát teremteni. Bármi is történjék, az Önmegvalósító mindig egyre közelebb akar kerülni a naphoz. Több Professzionalista vonással, vagy kevésbé erőltetett technológiával talán még olyan névre is szert tehetett volna, mint Zuckerberg vagy Gates. Ehelyett a üzleti modelljét hazugságokra, valamint mások megvezetésére építette. Szerencsére a legtöbb Önmegvalósító tulajdonos nem ezt az utat választja.

Úgy gondolom Holmes csak egy optimista volt, aki láthatóan félt a szürkeségtől, és aki olyan világban szeretett volna élni, ahol a technológiája már rég létezett. Sajnos a történet végén azonban rengeteg embert sebzett meg. Talán a milliárdos befektetők nem érzik meg ezeket a gondokat, de más kihasznált emberek igen. Azok a dolgozók, akik tényleg hittek egy humánusabb egészségügyben, és a tényleges páciensek, akik megbíztak a Theranos tesztek minőségében. Bár elég komoly börtönbüntetéssel néz szembe, némi vigasz mégis érheti Holmes-t. Adam McKay (az Alelnök és A nagy dobás című filmek Oscar-jelölt rendezője) filmet rendez Holmes történetéről, akit a legjobb színésznő kategória győztese, Jennifer Lawrence fog alakítani. Az HBO dokumentumfilmjének, a Bad Blood-nak szintén Holmes a központi témája. Továbbá, a humorista Kate McKinnon is drámai alakítással testesíti meg Holmes-t a Hulu minisorozat részeként. Holmes egyik célját így biztosan elérte, személye egy ideig még biztosan a színpadon marad.

A jóga hevében

Egy barátom egyszer meggyőzött, hogy próbáljam ki a Bikram jógát, ami egy 90 perces jóga óra 26 különböző pozícióval, mindezt egy 35-42 fokos és 40 %-os páratartalmú teremben. Ha ez pokolian hangzik, az azért van, mert tényleg az. Még soha nem jógáztam ezelőtt, pláne nem izzasztó hőségben, de valahogy sikerült átvészelnem az órát. A végére teljesen kimerültem, verejtékben úsztam, kiszáradtam, de mégis fantasztikusan éreztem magam. Abban a pillanatban megértettem, hogy miért vált a Bikram jóga egy országos trenddé. Egyedülálló, kihívást jelentő, dinamikus, és valódi értelemben vett elégedettség érzést nyújtott. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy Bikram egy személy nevére utal, és arról sem, hogy az USA legnagyobb jógabirodalmának kétes alakjáról, Bikram Choudhury nevezték el.

Choudhury úr állítása szerint Kalkuttában született és nagyon fiatal korában kezdett jógát tanulni. Négy éves korában a jóga / testépítő legenda Bishnu Ghosh (a Paramahansa Yogananda legfiatalabb testvére, a 20. századi nagy jógimestere) tanítványa lett. 13 éves korában India nemzeti jóga bajnokságának legfiatalabb győztese lett, és a címet három egymást követő évig meg is tartotta. De miután 17 éves korában egy katasztrofális térdsérülést szenvedett, az orvosok azt állították, hogy soha nem fog tudni járni, vagy normál fizikai tevékenységet folytatni. A mentora segítségével Bikram létrehozott egy 26 gyakorlatból álló Hatha jóga sorozatot, melynek hála hat hónapon belül teljesen felépült. Ettől a ponttól az életét a jógának szentelte, és kifejlesztette az azóta világhírűvé vált 26 testhelyzetes és 2 légzési gyakorlatos programot. Miután jelentős hírnévre tett szert, Richard Nixon elnök meghívta őt az Egyesült Államokba, hogy Bikram személyesen is kezelhesse őt, majd az elnök segített Bikram-nak az Egyesült Államokba történő kivándorlásában is. 1973-ban nyitotta meg első stúdióját San Francisco-ban, majd nem sokkal később egy újabbat Beverly Hills-ben.

Bikram lassan, de biztosan szerzett magának elkötelezett követőket, köszönhetően a híres ügyfélkörének, mint például Shirley MacLaine, Kareem Abdul-Jabbar és Madonna. A jóga nemzetközi jelenséggé vált és idővel Choudhury egy 400 stúdióból álló birodalmat építette ki csak az USA-ban, több mint 8000 okleveles Bikram oktatóval és 700 stúdióval világszerte. Üzleti modellje egyszerű, mégis hatékony volt, szigorú követelményeket támasztott a Bikram jógaórával kapcsolatban. Minden egyes óra azonos volt, 26 testhelyzetben végzett gyakorlatok kétszer megismételve, mindig ugyanabban a sorrendben, tükör előtt, forró, magas páratartalmú és szőnyegpadlós teremben. A tükör biztosította, hogy az emberek folyamatosan mérhessék fejlődésüket, mindig versenyezhessenek korábbi önmagukkal. A tanúsítvány megszerzéséhez minden hivatalos oktatónak részt kellett vennie egy oktatáson, melynek költsége több mint 10 000 dollárt kóstált. Fontos, hogy a tanfolyamok során minden oktatónak pontosan el kellett mondania a Bikram jóga szigorú oktatási forgatókönyvét, amely az egyes pózok végrehajtását tartalmazta, a program változtatására pedig soha nem volt lehetőség. Choudhury rendkívül érzékeny volt a birodalmának bővítését illetően is. Agresszíven védte azt, ami állítólagosan a saját szellemi tulajdona, stúdióit szigorú szabványokon keresztül mikromenedzselte. Ha cseppnyi diszharmóniát is észlelt, legyen ez vélt vagy valódi pontatlanság a működési normákban, Bikham azonnal eleresztette ügyvéd nagykutyáit.

A lefele néző kutya

Choudhury birodalma számos jogi eset után kezdett szétesni, főként a korábbi tanítványok, oktatótáborban résztvevők szexuális zaklatást állító vádjai miatt. Néhányan Harvey Weinstein ügyével keresték a párhuzamot, hiszen mindketten visszaéltek kiemelkedő képességeikkel azért, hogy a környezetükben levő sérülékeny nőket kihasználhassák. A témát kiterjedt jelentések részletezik, és bár a cikk fókuszában nem ez áll, elegendő megállapítani, hogy Choudhury több millió dollárt fizetett különböző jogi vitarendezések miatt, miközben több nő is jelzett vele szemben szexuális zaklatással kapcsolatos vádakat. 2017-ben rendelték el a letartóztatását, miután egy korábbi alkalmazottjának nem fizetett ki egy 7 millió dolláros tartozást. A további összesen 17 millió dolláros bírságát tekintve még inkább úgy tűnik, hogy Choudhury nem mostanában fog visszatérni az államokba.

Ha Birkham Choudhury távol tartotta volna magát a jogi ügyektől, senki sem fedezte volna fel, hogy a korai élettörténete egyszerűen hazugság volt. A szexuális zaklatást érintő vádak körülményeit kutató riporterek több világos és meggyőző bizonyítékot szereztek Choudhury valódi hátteréről. Például egyértelmű, hogy Choudhury nem Bishnu Gosh tanítványa volt, hanem csak egy egyszerű masszőr. Emellett nemzeti jóga bajnok sem volt, hiszen India országos jóga bajnokságai csak évekkel később indultak. Az indiai szabványok mellett Choudhury képességei az átlagos szintet sem érhették el! És ami a legfontosabb, még az sem biztos, hogy egyáltalán ő találta fel ezt a bizonyos jóga programot. Sokan úgy gondolják, hogy egyszerűen ellopta másoktól az ötletet, majd ráütötte a saját nevét feladatsorra. Choudhury felemelkedése idején az amerikaiaknak elképzelésük sem volt arról, hogy ki számít igazi jóga gurunak. A jóga általánosan egy távoli, egzotikus és kissé misztikus edzésformának tűnt. A tengerentúlon nem voltak olyan helyzetben, hogy megvitassák a szoba közepén egy fecskében feszítő excentrikus és karizmatikus férfi hitelességét és minőségét.

Merev gyakorlatok

Choudhury-nak több kiemelkedő üzleti képessége volt, de a birodalma kibővítésének kritikus lépését a terméke pontos meghatározása jelentette. Ahelyett, hogy egyszerűen csak jóga guruként hívná magát, egy jól meghatározott, célzott terméket hozott létre, amely a miszticizmust és a rutint használta fel, hogy bevágódjon az amerikaiaknak. A korlátozásai elengedhetetlenek voltak: tükör, szőnyeg, fűtött szoba, és a meghatározott 26 póz kétszeri ismétlése nélkül nem lett volna „Bikram-féle” a jóga. Choudhury az improvizáció tiltásával érte el, hogy ő is át legyen verve.

A cégtulajdonosok gyakran elkövetik azt a hibát, hogy nem határozzák meg megfelelően a terméküket. Choudhury nem csak egy jóga guruvá pozícionálta a nevét, aki egy ősi művészetet taníthat. Ehelyett egy olyan szekvencia mesterévé tette magát, aki számtalan életet átalakított, valódi eredményeket ért el, melyeket az ügyfél saját magának tulajdoníthatott. Az emberek rabjai lettek a terméknek, ami úgy terjedt, mint a futótűz. Egy ponton Choudhury gépparkját már 40 Bentley és Rolls Royces ékesíttet, és tulajdonképpen az összes pénzét – Holmes-szal ellentétben – legitim úton szerezte, még úgy is, hogy a háttérsztorija hazugságokra épült. Ha nem rendelkezett volna egy jól meghatározott termékkel, nem jutott volna el ekkora sikerekig.

Hagyjuk, hogy a történet kibontakozzon

Choudhury megértette a cégsztori fontosságát. Bár az ő története hazugságon alapszik, de a lecke itt is adott. A vállalat sztoriját csak Ön tudja elmondani, ezért ne hagyja, hogy ez a lehetőség elússzon. A hazugság helyett sokszor az alapvető tájékoztatás is teher. Ez mindig is frusztrált a magyar cégtulajdonosok körében, hiszen nem használják ki azt a potenciált, amivel bemutathatják magukat és Magyarországot a lehetséges ügyfelek, üzleti partnerek számára. Sokan, főleg az Egyesült Államokból, egy egész életet leélnek anélkül, hogy valamit is tudnának Magyarországról. Én például talán összesen három magyarral találkoztam, mielőtt először Budapestre látogattam. Amerikaiként soha nem volt hasonló lehetőségem egy sztori kiépítésére, hiszen az egész világ határozott és előre megfogalmazott elképzelésekkel rendelkezik az országomról, állampolgárairól, és az általa gyártott termékekről, legyen az akár negatív vagy pozitív vélemény. Kiemelkedően fontos tehát arra fókuszálni, ami Magyarországot és az Ön vállalatát egyedülállóvá teszi. Ez nem csak lehetőség, hanem kötelesség is.

Váljon Ön is Guruvá

Bikram minden bizonnyal kihasználta az internet előtti korszak információáramlásának módját, de módszerei még ma is nagyon hatékonyan működnének. Tudta, hogy elit guru státusza nélkül sokkal nehezebb lenne felépítenie a birodalmát. A fabrikált élettörténete hozzájárult ahhoz, hogy egy idol hátterével rendelkezzen. A követői tudták, hogy hajlamos volt továbbadni hihetetlen meséit, mint például a sztorit Richard Nixon kezeléséről, de végül senki nem kérdőjelezte meg guru mivoltját. Az ember könnyedén túllép a bálványa hibáin, ha teljes szívvel hiszi, hogy az adott személy tényleg képes valami pluszt adni számára.

Konklúzió

Van néhány kulcsfontosságú hasonlóság Elizabeth Holmes és Bikram Choudhury története között. Ezek közül a legnagyobb, ami feltűnt számomra, hogy mindkét ember rendkívül karizmatikus volt, de a hazugságaikon keresztül visszaéltek a hatalmukkal. Mindketten megértették, hogy személyes képük és történetük tökéletes kell legyen ahhoz, hogy meggyőzzék az embereket. Ennek okán Holmes hazudott, még többet hazudott, és másokat is rávett a hazugságokra a vállalat technológiáját illetően, míg Choudhury szintén egyre nagyszabásúbb ferdítéseket mondott kompetenciáival kapcsolatosan. Fontos, hogy mindketten rájöttek, hogy személyes képük nem volt elkülöníthető a cégük arculatától. Holmes számára ez azt jelentette, hogy a vállalat kitettsége megegyezett az ő kitettségével, ezért az ő karaktere sokáig lesz még a dokumentumfilmek, TV-műsorok és a játékfilmek mikroszkópja alatt. Hasonlóképpen esett szét Choudhury birodalma is az ismétlődő botrányok miatt. Sokan szerte a világon máig gyakorolják a Bikram féle jógát, mert még mindig hisznek Choudhury rendszerében, azonban a legtöbb stúdió már nagy ívben kerüli nevének használatát. Ugyanez igaz az egykori Theranos-os dolgozókra is, akik szintén levették korábbi cégük nevét a LinkedIn profiljaikról. Így okozhat a rossz vér néha átlátszó hazugságokat.

Kezdjen el gépelni és üssön egy entert a kereséshez